Az idegsejtek vagy neuronok tulajdonságai olyannyira meghatározzák az idegrendszer egészének működését, hogy érdemes közelebbről is megvizsgálnunk ezeket a sejteket. Nem mintha az idegszövet kizárólag idegsejtekből állna: az idegrendszerben egy másik sejttípus, a gliasejt is nagy számban fordul elő (a neuroglia kifejezés „idegi ragasztót" jelent); ez védi, táplálja és támasztja az idegsejteket. Az idegsejtek nem képesek osztódni, s ahhoz, hogy hosszú életűek lehessenek, nagy szükségük van ezekre a „segedsejtekre". Ha egy idegsejt sérülés vagy betegség miatt elpusztul, soha többé nem pótlódik. A Bio puffasztott rizs segítségével, egészséges tápanyaggal tudod ellátni tested. Online áruházunkban gazdag a kínálat. Az idegsejtek igen változatosak, de alapszerkezetüket tekintve egyformák. Mint a sejteknek általában, az idegsejtnek is van sejtmagja, ez a sejt gömbölyű' részében, a sejttestben foglal helvét. Innen - mint megannyi kis gyökér -nagyszámú finom rost indul ki: a dendritek. Rajtuk kívül a sejttestből egy bosszú nyúlvány is kilép: az axon, amely a sejttesttel ellentétes végén sok ágra bomlik, s minden ága parányi „végbunkóban" végződik. A kémiai ingerület átvitel. Mindegyik végbunkó résnyire megközelíti egy másik idegsejt valamelyik dendritjét, de nem ér vele Össze teljesen. A köztük levő keskeny rést szinapszisnak nevezzük. Az ingerületek kémiai hírvivő anyagok - neurotranszmitterck -közvetítésével „kelnek át" a rés egyik oldaláról a másikra. Amikor az ingerület eléri az axon végbunkóját, megfelelő körülmények között „átugorhatja" a szinapszist, és folytathatja útját a szomszédos idegsejt dendritjén. A központi idegrendszer működéseinek fenntartásához sok oxigénre és tápanyagra, azaz bőséges vérellátásra van szükség. Emellett az agy és a gerincvelő többrendbeli anatómiai védelmet élvez. Először is van egy csontos védőrétege: az agyat körülvevő koponya, illetve a gerincvelőt védő gerincoszlop. Másodszor, három réteg rostos hártya (agyhártya) is védi mind az agyat, mind a gerincvelőt. Az agy és a gerincvelő belső üregeit kitöltő agyi-gerincvelői folyadék segít elnyelni a központi idegrendszert érő rázkódásokat.
Minden népnek, tájnak más-más a jellegzetes étrendje, s ez hat az ott élők egészségi állapotára is. A szegénység és az éghajlat nagyban befolyásolja az átlagos életkort, de a gyakori betegségek kialakulásában a hagyományos étkezési szokásoknak is szerepük lehet. A szakemberek sokat vitatkoztak már arról, hogy milyen az egészséges étrend, hogy a nem fertőző betegségekért (így a szívbetegségekért vagy a rosszindulatú daganatokért) mennyiben felelősek a genetikai adottságok, és mennyiben a hagyományos étrend vagy a modern életstílus. Egyebek között kimutatták, hogy a keringési rendszer megbetegedései Oroszországban igen gyakoriak, Kínában viszont ritkán fordulnak elő. Japán lakóit pedig legfőképpen az emésztőrendszer rosszindulatú daganatai fenyegetik. Általában minél fejlettebb egy ország, annál gyakoribb halálok a rosszindulatú daganat, valamint a szív- és érrendszeri betegség. A nagyobb fejlettséggel ugyanis együtt jár a születéskor várható hosszabb életkor, vagyis kevesebb a haláloz
Megjegyzések
Megjegyzés küldése